2008. július 22., kedd

Apu

A képet édesapámról készítettem.
Életem egyik legszebb időszaka, mikor ő is újra velünk élt. Sajnos nem tartott sokáig.
Utána évekig nem találkoztunk.
Majd a halála előtt néhány évvel ismét tartottuk a kapcsolatot, rendszeresen találkoztunk, beszélgettünk és ennek nagyon örülök. Jó a tudat, hogy úgy ment el, hogy számíthatott rám, és tudta, hogy szeretem.

Sajnos ez a legértékelhetőbb képem, ami apuról van (az esküvői képeken kívül), ezt is igazolványképről nagyítottam. Közös fotónk pedig csak egy van, de elég messziről készült, szóval nem túl jó.

Lehet, hogy egy kicsit túl nőeiesen díszes lett az oldal, de ezzel is a szeretetemet akartam hangsúlyozni. A szegecsekkel pedig egy kicsit fiúsítani akartam az oldalt. A fotót smirgliztem és minden részét, ami nem apu barnával tintáztam. Így egy kicsit kihangsúlyoztam őt a háttérből. A háttérpapír Besicgrey Scarlett's letter-Recognition.

A fehér rózsa azért, mert azt szoktam vinni apuhoz a temetőbe. A cikk-cakk ollóval vágott felirat szintén a fiúsítás miatt van.


A bal oldalon a kibontott masni teszi lehetővé, hogy a fotó mögé rejtett szöveg, amit igazából apunak írtam, előhúzható legyen (mint ahogy az fent kihúzva is látszódik). Azért ilyen rögzíthetős, mert elég bensőséges az üzenet.
Van benne egy Edda idézet is, apuval sokat hallgattuk a zenéjüket, az "Álmodtam egy világot magamnak"-kal búcsúztam el tőle.

Köszi, hogy erre jártál!

1 megjegyzés:

Izabella Szabó írta...

Szép emléket állítottál apukádnak!Az oldal színei pedig fantasztikusak,nagyon tettszik a fekete-piros kombináció!Gratulálok!